Lakcímbejelentéssel kapcsolatos információk

Lakcímbejelentés

 

A polgár beköltözés vagy kiköltözés után 3 munkanapon belül köteles a tartózkodási helyének címét az új tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél Lakcímjelentő lap kitöltésével bejelenteni. Bejelentésekor a jogszabályban meghatározott iratokat köteles bemutatni, illetve leadni. A bejelentés nyilvántartásba vételéről a polgár új lakcímigazolványt kap az illetékes okmányirodától.

 

Tartózkodási helyének új tartózkodási hely létesítése nélküli megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti az ügyfél.

 

A tartózkodási hely érvényessége a bejelentéstől számított 5 év. A tartózkodási helyet a bejelentésétől számított 5 éven belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél – Lakcímjelentő lap kitöltésével lehet megújítani. ismét be kell jelenteni. Ismételt bejelentés hiányában a tartózkodási hely a törvény erejénél fogva megszűnik az 5 év leteltével.

 

A külföldön élő magyar állampolgár is létesíthet magyarországi tartózkodási helyet.

 

 

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet

az egyes szabálysértésekről

 

Lakcímbejelentési kötelesség elmulasztása

29. § (1) Aki a lakcímbejelentésre előírt rendelkezéseknek nem tesz eleget,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézője helyszíni bírságot szabhat ki.

 

 

1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,

a végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

 

A lakcím bejelentése és nyilvántartása

 

Nytv. 26. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(3) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.

(4) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha az illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(5) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(5a) A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(6) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes jegyzőnél jelenti be.

 

Lakcímnyilvántartás

 

R. 29. § (1) A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti.

(2) A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

(3) A letelepedett jogállású polgár a nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét a 21. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás során az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól és első bejelentett lakcíméről kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíti.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be.

R. 30. § (1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz – a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.

(2) Az újszülött első lakóhelyeként az anya lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét – a születés tényével együtt – az anyakönyvvezető jelenti be.

(3) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét – a szülőjének lakóhelyével megegyezően – a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként – ha az fontos okból érdekében áll – a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy – ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult – a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

(4) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének (törvényes képviselőjének) lakóhelyével.

 

R. 31. § (1) A polgár lakcímbejelentési kötelezettségét – a (2)–(5) bekezdések szerinti esetek kivételével – személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.

(2) Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.

(3) A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

(4) Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.

(5) A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a lakóhely tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti.

R. 32. § (1) A lakcímbejelentést – a 29. § (3) és a 30. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.''

(2) A bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok igazolására szolgál

a) bevándorolt esetében a jogerős bevándorlási engedély,

b) a letelepedett jogállású polgár esetében az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmánya,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében érvényes úti okmánya,

d) menekült esetében a menekültkénti, az oltalmazott esetében az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat.

(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár a személyazonosító igazolványát vagy – amennyiben személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik – más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát köteles bemutatni és a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát leadni.

 

R. 33. § (1) A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó

a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője;

b) az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő);

c) a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató;

d) a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja.

(2) Szállásadó továbbá

a) a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében;

b) a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében.

(3) A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentőlapján a ,,tulajdonos'', ,,bérlő'', illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.

 

R. 34. § (1) A bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani.

(2) Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel a helyi címnyilvántartásban, de a lakcím valódiságát hiteltérdemlően igazolja, a bejelentést el kell fogadni és egyidejűleg a jegyző a nyilvántartást módosítja.

(3) Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a jegyző a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

 

R. 35. § (1) Ha a Magyarországon élő polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.

(2) A bíróság vagy más hatóság – amennyiben a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került – erről értesíti a jegyzőt, aki hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be, illetőleg a jegyző a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.

(3) Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző a 34. § (3) bekezdés szerint jár el. Nem szerepeltethető ,,fiktív'' jelzéssel a lakcím, ha a jegyző eljárása során megállapítja, hogy az érintett – a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül – átmenetileg nem tartózkodik a lakásban.

(4) A lakcím érvénytelenítése, illetőleg „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

 

R. 36. § (1) A mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely) szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.

(3) A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

(4) Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett ,,lakcím nélküli'' bejegyzést kell tenni.

(5)

 

R. 37. § (1) Helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása és területátcsatolás miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról – az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával – a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél előterjesztett kérelemre a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyző a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít a polgár részére.

(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti változást hivatalból vezeti át a nyilvántartáson.

 

R. 38. § Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.

 

R. 39. § (1) A jegyző átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, és megküldi a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

(2)

(3) A körzetközponti jegyző a feldolgozott bejelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez.

 

R. 40. § (1) A polgárnak három hónapon túli külföldi tartózkodását, továbbá annak megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy a konzuli tisztviselőnél a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlappal kell bejelentenie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a jegyző feldolgozza, ezt követően a bejelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervnek. A konzuli tisztviselőnek a bejelentőlapot nyolc napon belül kell továbbítania a központi szervnek. A központi szerv a bejelentőlapot feldolgozás céljából haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

 

Nytv. 27. § (1) A tartózkodási hely létesítését, illetve megszűnését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.

(2) A polgár tartózkodási helyének megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti.

(3) A tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül – a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki

a) sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálat teljesítése, illetve gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;

b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

 

R. 41. § A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző nyolc napon belül értesíti a központi szervet.

 

R. 41/A. § A kiskorú gyermek külföldi letelepedési szándékának bejelentéséhez a szülőnek, törvényes képviselőnek csatolnia kell a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. § (3) bekezdése szerinti gyámhatósági jóváhagyást is.

Nytv. 28. § (1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy – a nyilvántartás hatálya alá tartozó – külföldi állampolgár, illetőleg hontalan személy lakcím ügyében a lakóhely szerint illetékes jegyző jár el.

(2) Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár – külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg – a jegyzőnek nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait.